KGFB tájékoztató

Szerződéskötési kötelezettség:
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a másoknak okozott károk megtérítését szolgálja, amit a gépjármű üzemeltetése során okozunk. Jelenleg Magyarországon a 2009. évi LXII. törvény szerint minden gépjármű üzembentartójának kötelessége kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni. A gépjármű a közúti forgalomban csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással vehet részt.

A gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a gépjármű eladásának napjáig szerződéskötési kötelezettség terheli a gépjármű üzembentartóját a következő esetekben:

• új „0 km-es” gépjármű vásárlása esetén a forgalomba helyezés napjától
• használt gépjármű vásárlása esetén az adásvétel napjától
• szüneteltetés után vagy ismételt forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezés napjától
• külföldről behozott és Magyarországon először forgalomba helyezett gépjármű vásárlásakor
• üzembentartó-váltás esetén: az új üzembentartó forgalmi engedélybe történő bejegyzésének napjától
• Öröklés után: az üzemben tartó halála esetén a szerződés a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, ezután a szerződést az örökösnek újra kell kötni.

Szolgáltatási összeg:
 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás az Ön által okozott károkat egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén 1.220.000. eurónak megfelelő forint összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén 6.070.000. eurónak megfelelő forinti összeghatárig térít.

KGFB hatálya alá tartozó gépjárművek:
A hatályos jogszabályok értelmében az alábbi gépjármű-kategóriákra kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni.

• személygépkocsi ( hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 850 cm3-ig, 851-1150 cm3, 1151-1500 cm3, 1501-2000 cm3, 2001-3000 cm3, 3001 cm3-től)
• motorkerékpár (hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 150 cm3-ig, 151-350 cm3, 351 cm3-től)
• autóbusz (férőhelytől függő kategóriák: 10-19 férőhelyig, 20-79 férőhelyig, 80 férőhelytől)
• trolibusz
• tehergépkocsi (teherbírástól függő kategóriák: 2 t alatt; 2t és 6t között; 6t vagy afelett)
• vontató
• pótkocsik, félpótkocsik
• mezőgazdasági vontató
• lassú jármű
• munkagép
• segédmotoros kerékpár
• négykerekű segédmotoros kerékpár

A KGFB területi hatálya
 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országaira terjed ki, amelyek nemzetközi irodájával magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött.

A KGFB díja, a díjfizetés gyakorisága
A biztosítási díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg a biztosítót. 

A díjfizetési módot és gyakoriságot határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén az ügyfél választja. A határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.

A díjfizetés módja lehet:

• készpénzátutalási megbízás (csekk)
• lakossági csoportos díjbeszedés, inkasszó (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító, vagy az általa meghatalmazott jogi személy indítja el)
• banki átutalás

A díjfizetés gyakorisága lehet:

• éves
• féléves
• negyedéves
• havi (alkalmazását a legtöbb biztosító korlátozza)

A KGFB szüneteltetése:
Amennyiben gépjárművét ideiglenesen kivonja a forgalomból, lehetősége van a szerződés, ezáltal a díjfizetés szüneteltetésére. A szünetelés a kivonás napjától, a szünetelés lejáratának napjáig, de legfeljebb 1 évig tarthat.A szüneteltetés időtartamára az ügyfél nem fizet díjat.

A szüneteltetés feltétele, hogy Ön bemutassa a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonásáról szóló rendőrségi határozatot, vagy a forgalmi engedélybe való bejegyzést a kivonásról.

A szerződés megszűnése:
 A biztosítási szerződés megszűnésének lehetséges okai:

• érdekmúlás
• felmondás
• díjnemfizetéssel (DNF)
• közös megegyezés

Amennyiben a biztosítási szerződés érdekmúlás miatt szűnik meg, akkor egy másik gépjárműre bármely biztosítónál köthet új szerződést. A biztosítási érdek megszűnését a szerződőnek hatósági okirat, adásvételi szerződés vagy egyéb okirat bemutatásával igazolnia kell. A biztosító kockázatviselése ezen okiratok valamelyikének keletkezése napján szűnik meg. Ebben az esetben az Ön bonus fokozata a megszűnést követő két éven belül azonos gépjármű kategóriájú új szerződésre átörökíthető.

Érdekmúlásról beszélhetünk a következő esetekben:

• a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás
• üzembentartó személyének változása (új üzembentartó bejegyzése, üzembentartó csere)
• a gépjármű forgalomból történő végleges kivonása
• biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése ( pl. a gépjármű helyreállíthatatlanná válása, vagy ellopása nem biztosítási esemény következtében)
• a gépjármű megsemmisült, helyreállíthatatlanná vált, illetve helyreállítása gazdaságtalanná vált, és emiatt kivonják a forgalomból.
• szerződő halála

A szerződés megszüntethető biztosítási év végére történő felmondással. A biztosítási szerződést annak évfordulójára, bármelyik szerződő fél (akár a szerződő, akár a biztosító) ezen időpontot megelőzően legalább 30 nappal írásban felmondhatja. A szerződés más időponttal nem mondható fel, az ügyfél a szerződést biztosítási év közben nem szüntetheti meg. A felmondást követően Önnek lehetősége van az adott gépjárműre új biztosítást kötni. Amennyiben a korábbi biztosítás megszűnésétől számított két éven belül köti meg új biztosítását, akkor a kártörténeti igazolás alapján meghatározott bonus-malus fokozat szerint sorolják be, ha két év elteltével köti meg biztosítását, akkor A00-s besorolással.

Ha a szerződés a biztosítási időszakban díjnemfizetés miatt szűnik meg, az adott biztosítási időszak tartama alatt, akkor az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetés miatt szűnt meg. Tehát az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. A biztosítatlan időszakra az üzemben tartó fedezetlenségi díj megfizetésére kötelezett. A fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.

A fedezetlenségi díj:
A 2009. évi LXII. törvény értelmében változik az elmaradt díjak megfizetésének rendszere. A biztosítók megvizsgálják a szerződéskötéskor, hogy a szerződő eleget tett-e díjfizetési kötelezettségének a korábbi biztosítási időszakban. A törvényi szabályozás értelmében 2010 január 1-jétől az elmaradt díjat „fedezetlenségi díj”-nak nevezik. A fedezetlenségi díj az üzemben tartót terheli a kockázatviselés nélküli, biztosítatlan időszakra. A fedezetlenségi díj mértékét járműkategóriák szerint egységesen, évenként meghatározzák és meghirdetik.

Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni. A teljes fedezetlenségi díjat az a biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel - köteles megfizetni.

Kártérítési igények érvényesítése:
A biztosított 5 napon, a károsult pedig 30 napon belül köteles bejelentenie a bekövetkezett  káreseményt (kárrendezéshez szükséges adatok megadásával, lényeges körülmények leírásával, hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével, indul-e ellene peres, vagy nem peres eljárás).

A biztosító köteles az utolsó lényeges kártérítést befolyásoló dokumentum beérkezését követő 15. napig kártérítési javaslatot tenni a károsultnak, vagy indokolt választ adni a kártérítési igényre. A biztosító köteles a megállapított összeget a kártérítés jogerős megítélését követő  15 napon belül a károsultnak megtéríteni.

Nemzetközi Zöldkártya Rendszer:
A zöldkártya egy nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, melyet a biztosítók állítanak ki a biztosított számára a kötelező biztosítás meglétének igazolására külföldön. A zöldkártyát a biztosítók a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig (biztosítási díjjal fedezett időszak vége+30 nap) állítják ki. A zöldkártyát legkevesebb 15 napra állítják ki. Az érvényes felelősségbiztosítást igazoló zöldkártyára a rendszámegyezményben részt vevő országokban nincs szükség. Az egyezményt ratifikáló országok ugyanis a gépjármű telephelye szerinti ország hatósági jelzését, valamint a gépjárművön külön elhelyezett ország jelzést elfogadják az érvényes felelősségbiztosítás igazolásául. A magyar rendszám és ország jelzés igazolja tehát az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét.

A magyar forgalmi rendszámú gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása a Magyar Köztársaságon kívül a Zöldkártya Egyezményben részes országokra terjed ki.

A Zöldkártya Egyezmény tagországai:

Ausztria, Albánia, Andorra, Belgium, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Franciaország (Monaco), Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izrael, Iráni Iszlám Köztársaság, Írország, Izland, Luxemburg, Lettország, Lengyelország, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Egyesült Királyság (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország (Vatikán és San Marino Köztársaság), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc (Liechtenstein), Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Tunézia, Törökország, Ukrajna, Jugoszlávia (külön megállapodás alapján).

Rendszámegyezmény:
Nem szükséges Zöldkártya felmutatása, a kötelező felelősségbiztosítás meglétének igazolásához elegendő a forgalmi rendszám, valamint a gépjárművön feltüntetett "H" országjelzés.

Az alábbi tagállamok és országok csatlakoztak az egyezményhez:

Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia és Feröer Szigetek, Észtország, Finnország, Franciaország és Monaco, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Nagy Britannia, Észak-Írország, Channel-szigetek, Gibraltár és Man Szigete, Németország, Norvégia, Olaszország, Vatikán és San Marino, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia.

Kötelező a zöldkártya az alábbi országokban: Belorusszia, Irán, Izrael, Marokkó, Moldávia, Törökország, Tunézia, Ukrajna.

Ajánlott a zöldkártya az alábbi országokban: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Írország, Macedónia, Málta, Nagy-Britannia, Észak-Írország, Channel-szigetek, Gibraltár és Man Szigete, Románia, Szerbia és Montenegró.