Amit a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról tudni érdemes
Kötelező biztosítás díjszámítás
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a másoknak okozott károk megtérítését szolgálja, amit a gépjármű üzemeltetése során okozunk. Jelenleg Magyarországon a 2009. évi LXII. törvény szerint minden gépjármű üzembentartójának kötelessége kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni. A gépjármű a közúti forgalomban csak érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással vehet részt.
A gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a gépjármű eladásának napjáig szerződéskötési kötelezettség terheli a gépjármű üzembentartóját a következő esetekben:
új „0 km-es” gépjármű vásárlása esetén a forgalomba helyezés napjától
használt gépjármű vásárlása esetén az adásvétel napjától
szüneteltetés után vagy ismételt forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezés napjától
külföldről behozott és Magyarországon először forgalomba helyezett gépjármű vásárlásakor
Üzembentartó-váltás esetén: az új üzembentartó forgalmi engedélybe történő bejegyzésének napjától
Öröklés után: az üzemben tartó halála esetén a szerződés a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, ezután a szerződést az örökösnek újra kell kötni.
Kötelező biztosítás díjszámítás
Szolgáltatási összeg:
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás az Ön által okozott károkat egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén 500 millió forint összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén 1600 millió forinti összeghatárig térít.
A KGFB hatálya alá tartozó gépjárművek:
személygépkocsi ( hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 850 cm3-ig, 851-1150 cm3, 1151-1500 cm3, 1501-2000 cm3, 2001-3000 cm3, 3001 cm3-től)
motorkerékpár (hengermérettől függő kategóriák: legfeljebb 150 cm3-ig, 151-350 cm3, 351 cm3-től)
autóbusz (férőhelytől függő kategóriák: 10-19 férőhelyig, 20-79 férőhelyig, 80 férőhelytől)
trolibusz
tehergépkocsi (teherbírástól függő kategóriák: 2 t alatt; 2t és 6t között; 6t vagy afelett)
vontató
nehéz pótkocsi
könnyű pótkocsi
személygépkocsi-utánfutó
lakókocsi
motorkerékpár-utánfutó
mezőgazdasági vontató
lassú jármű
munkagép
segédmotoros kerékpár
A KGFB területi hatálya
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országaira terjed ki, amelyek nemzetközi irodájával magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött.
A KGFB díja, a díjfizetés gyakorisága:
A biztosítót a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg.
A díjfizetés módja lehet:
készpénzátutalási megbízás (csekk)
lakossági csoportos díjbeszedés (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító, vagy az általa meghatalmazott jogi személy indítja el)
banki átutalás
A díjfizetés gyakorisága lehet:
éves
féléves
negyedéves
havi (alkalmazását a legtöbb biztosító korlátozza)
A díjfizetési módot és gyakoriságot határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén az ügyfél választja. A határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés szüneteltetése:
Amennyiben gépjárművét ideiglenesen kivonja a forgalomból, lehetősége van a szerződés, ezáltal a díjfizetés szüneteltetésére. A forgalomból való kivonás időtartamának legalább 2 hónapnak kell lennie, legfeljebb pedig 6 hónapnak. A szüneteltetés időtartamára az ügyfél nem fizet díjat.
A szüneteltetés feltétele, hogy Ön bemutassa a gépjármű forgalomból történő ideiglenes kivonásáról szóló rendőrségi határozatot, vagy a forgalmi engedélybe való bejegyzést a kivonásról.
A szerződés megszűnése:
A biztosítási szerződés megszűnésének lehetséges okai:
érdekmúlás
felmondás
díjnemfizetéssel (DNF)
közös megegyezés
Amennyiben a biztosítási szerződés érdekmúlás miatt szűnik meg, akkor egy másik gépjárműre bármely biztosítónál köthet új szerződést. A biztosítási érdek megszűnését a szerződőnek hatósági okirat, adásvételi szerződés vagy egyéb okirat bemutatásával igazolnia kell. A biztosító kockázatviselése ezen okiratok valamelyikének keletkezése napján szűnik meg. Ebben az esetben az Ön bonus fokozata a megszűnést követő két éven belül azonos gépjármű kategóriájú új szerződésre átörökíthető.
Érdekmúlásról beszélhetünk a következő esetekben:
a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás
üzembentartó személyének változása (új üzembentartó bejegyzése, üzembentartó csere)
a gépjármű forgalomból történő végleges kivonása
biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése ( pl. a gépjármű helyreállíthatatlanná válása, vagy ellopása nem biztosítási esemény következtében)
a gépjármű megsemmisült, helyreállíthatatlanná vált, illetve helyreállítása gazdaságtalanná vált, és emiatt kivonják a forgalomból.
szerződő halála
A szerződés megszüntethető biztosítási év végére történő felmondással. A biztosítási szerződést annak évfordulójára, bármelyik szerződő fél (akár a szerződő, akár a biztosító) ezen időpontot megelőzően legalább 30 nappal írásban írásban felmondhatja. A szerződés más időponttal nem mondható fel, az ügyfél a szerződést biztosítási év közben nem szüntetheti meg. A felmondást követően Önnek lehetősége van az adott gépjárműre új biztosítást kötni. Amennyiben a korábbi biztosítás megszűnésétől számított két éven belül köti meg új biztosítását, akkor a kártörténeti igazolás alapján meghatározott bonus-malus fokozat szerint sorolják be, ha két év elteltével köti meg biztosítását, akkor A00-s besorolással.
Ha a szerződés a biztosítási időszakban díjnemfizetés miatt szűnik meg, az adott biztosítási időszak tartama alatt, akkor az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetés miatt szűnt meg. Tehát az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. A biztosítatlan időszakra az üzemben tartó fedezetlenségi díj megfizetésére kötelezett. A fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A kiszámított fedezetlenségi díjat az első esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. A fedezetlenségi díjnak -a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját gépjármű-kategóriánként minden év október 30-ig a Mabisz hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.
A fedezetlenségi díj:
A 2009. évi LXII. törvény értelmében változik az elmaradt díjak megfizetésének rendszere. A biztosítók megvizsgálják a szerződéskötéskor, hogy a szerződő eleget tett-e díjfizetési kötelezettségének a korábbi biztosítási időszakban. Az új törvényi szabályozás értelmében 2010 január 1-jétől az elmaradt díjat „fedezetlenségi díj”-nak nevezik. A fedezetlenségi díj az üzemben tartót terheli a kockázatviselés nélküli, biztosítatlan időszakra. A fedezetlenségi díj mértékét járműkategóriák szerint egységesen, évenként meghatározzák és meghirdetik a biztosítók díjhirdetésével egy időben, október 30-ig.
Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díj megfizetésére. A biztosító a díjat köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. Az üzemben tartó a kiszámított fedezetlenségi díjat az első esedékes díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
Kötelező biztosítás díjszámítás
