Vasárnaptól lecsukhatják gyorshajtásért!

Hihetetlenül szigorú az április 15-től hatályos új szabálysértési törvény. A hozzá tartozó kormányrendeletben pontosan meghatározzák, mely közlekedési szabálysértést mekkora pénzbírsággal kell büntetni. Mostantól ezekben az esetekben az sem számíthat csökkentésre, akinek eddig volt egy mentő körülménye.

Vajon hány autós van tisztában azzal, hogy akár azért is megbüntetheti a rendőr, ha a fényszóró villogtatásával jelez a többi közlekedőnek, vagy dudál egyet a városban? Valószínű, hogy a vasárnap hatályba lépett törvény ismeretében még többen lesznek óvatosak az úton, feltéve, hogy nem akarnak már egy rossz mozdulat után eljárást akasztani a nyakukba.

Alaposan átnéztük az új jogszabályt, illetve a hozzá kapcsolódó kormányrendeletet, és levontunk néhány következtetést, amelyek jól jöhetnek annak, aki holnap is szeretne autóba ülni.

Vegyünk egy nagyon egyszerű példát. Tegyük fel, hogy ön túl gyorsan hajt, miközben kézbe vett telefonján beszélget, ráadásul induláskor elfelejtette bekapcsolni a biztonsági övet. Pechje van, megállítják.

A korábbi szabályok szerint ilyen esetekben a legsúlyosabb szabálysértési tételért járó bírságösszeg tetejének másfélszerese volt a kiszabható maximum, de nem érhette el az egyes szabálysértésekre megállapított pénzbírság felső határának együttes összegét. Ez a közlekedési szabálysértéseknél mostantól sokkal egyszerűbb lesz, szimplán összeadják a három bírságtételt, azt kell megfizetni.

Jelentősen csökkent a rendőrség mérlegelési lehetősége, mert az egyes közlekedési szabálysértések esetén a kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértéke (5 ezertől 150 ezer forintig, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 300 000 forint) között – rendelettel állapította meg a pénzbírság kötelező mértékét.

Röviden ez annyit tesz, hogy akit például rajtakapnak, hogy nem adja meg az elsőbbséget, szabálytalanul előz, vagy tiltott helyen fordul meg, fixen 15 ezer forint helyszíni bírságra számíthat, és nem reménykedhet, hogy a rendőr elengedi egy ötezres átnyújtása után. Az alkalmazható szankciók közt még mindig ott vannak a legenyhébbek, így a figyelmeztetés. Ez akkor jöhet szóba, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire való tekintettel csekély súlyú, és ettől az intézkedéstől kellő „visszatartó hatás várható”.

Elvileg továbbra is létezik az ötezer forintos legalacsonyabb pénzbírság, de a leggyakoribb közlekedési szabálysértések esetén kötelezően fix összegekkel kell számolnia a rendőrnek. Az illető még így is jobban jár, mintha lefolytatják vele szemben a szabálysértési eljárást, mert a pénzbírság sok esetben a helyszíni bírság kétszerese, tehát mondjuk nem 20, hanem rögtön 40 ezer forint. A fix bírsággal büntetett szabálysértések bevezetésétől a jogbiztonság javulását várják.

A fentieken túl több mint meglepő az is, hogy a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértéséért is hasonló összegű bírság jár. Vagyis akit bármilyen okból megbüntetnek, az több esetben 15-től 60 ezer forintig terjedő kiadásra számíthat aszerint, mit követett el.

Mivel mostantól részletes nyilvántartást vezetnek a korábban elkövetett szabálysértésekről, biztos lehet a felsoroltaknál lényegesen magasabb pénzbüntetésben, aki fél éven belül többször is szabálysértési ügybe keveredik, vagyis notórius szabálysértő. Fizetni a szokásos, a rendőr által kiállított bizonylat ellenében, csekken és bankkártyával is lehet. Igen, a rendőrök egy részét kártyaolvasóval is felszerelik majd.

Még a fentieknél is van hajmeresztőbb az új törvényben. Például bizonyos esetekben, vagy ismételt szabálysértés esetén akár elzárással is büntethetik az autóst, túl azon, hogy az eddigiekhez hasonlóan elvehetik a jogosítványát. Hogy is van ez? Akit engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés miatt legalább kétszer jogerősen felelősségre vontak, az újabb – ugyancsak engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett – szabálysértés miatt a szabálysértési hatóságnak járművezetéstől eltiltást is alkalmazni kell.

Fordítsuk csak le magyarra: ha megdőlünk a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésével (bármilyen KRESZ-szabály megsértéséről beszélünk), vagy a közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértésével (mondjuk, nem íratjuk át az autónkat), ugrott a jogsink. (Most nem sorolnánk fel a nem közúti járművezetéssel kapcsolatos szabálysértéseket, ott ennek lehet értelme.)

De mit tegyen, akinek nincs pénze kifizetni a bírságot? Erre is van megoldás. Az egyik, lényegesen kedvezőbb forgatókönyv az akár önként vállalható közérdekű munka. Ötezer forintnyi bírság mintegy hat óra munkát jelent, vagyis könnyen megeshet, hogy egy közepes szabálysértésért valaki hetekig egy park virágágyásait gondozza. Az órabér alig rosszabb, mint egy gyorsétteremben, bár nem lehet előre tudni, hogy az állami foglalkoztatási szerv milyen munkára küldi majd a félrelépő autóst.

Aki nem tud, vagy a rendelkezésére álló 30 napos határidőn belül nem akar fizetni, azt egyszerűen le is csukhatják, és ugyanerre számíthat, aki kiemelt szabálysértést követ el, például ittasan vezet. Ilyen esetekben ötezer forintot ér egy nap a rács mögött, és az elzárás leghosszabb időtartama akár 60 nap is lehet. A közlekedési szabálysértések ügyében eljáró hatóságok, vagyis a rendőrség, illetve Nemzeti Adó- és Vámhivatal akár le is foglalhatja az autót. Erre szintén a notórius szabálysértőknek kell számítaniuk. Jó tudni továbbá, hogy a hosszabb hivatali eljárást generáló ügyek költségeit ezután szintén az autósokkal fizettetik majd meg, egyszerűen hozzáadják őket a bírsághoz.

 

Forrás: http://totalcar.hu/

Frissítés dátuma: 2018.01.31.
Ossza meg, ha tetszett