Mi az a köztes adásvételi szerződés?

A használt gépjárművek adásvétele során gyakran találkozhatunk a „köztes adásvételi szerződés” fogalmával, amely egy speciális, a hagyományos kétpólusú (eladó-vevő) ügylettől némileg eltérő konstrukciót takar.

Ez a megoldás akkor merül fel, ha az eladó egy autókereskedőn keresztül értékesíti járművét, de nem a kereskedő nevére kerül az autó, hanem az közvetlenül a végső vevő tulajdonába.

Annak ellenére, hogy ez a gyakorlat bevettnek számít, számos buktatót és jogi kockázatot rejt magában. Elengedhetetlen tehát a részletes tájékozódás és a körültekintő eljárás. 

A köztes adásvételi szerződéstípus lényege és formái

A köztes adásvételi szerződés alapvetően egy olyan jogi konstrukció, ahol

a gépjármű tulajdonjoga nem közvetlenül az eredeti tulajdonostól a kereskedőre, ezt követően pedig a kereskedőtől a végső vevőre száll át, hanem a kereskedő csupán közvetítői szerepet tölt be.

Ennek két alapvető formája létezik, amelyek jogi természetükben és a felek felelősségében is jelentősen eltérnek egymástól.

• bizományosi értékesítés: ez a legális és transzparens formája a köztes értékesítésnek. A gépjármű tulajdonosa (a megbízó) bizományosi szerződést köt egy autókereskedővel (a bizományossal). Ennek keretében a kereskedő a saját nevében, de a tulajdonos javára adja el a járművet a végső vevőnek.
  
  A bizományosi szerződésben pontosan rögzítik az eladási árat, a bizományosi díjat és az egyéb feltételeket. A végső adásvételi szerződésen a kereskedő fog szerepelni eladóként, azonban a tulajdonjog-átruházás az eredeti tulajdonos és a végső vevő között valósul meg.
  
  A kereskedő a sikeres értékesítés után a bizományosi díjjal csökkentett vételárat fizeti ki az eredeti tulajdonosnak. Ez a forma jogilag tiszta helyzetet teremt, hiszen a kereskedő felelőssége egyértelműen körülhatárolt.
  
  
• „láncszerződés”: a köztes adásvétel másik, illegális és rendkívül kockázatos formája a láncszerződés. Ebben az esetben a kereskedő megveszi az autót az eredeti tulajdonostól egy adásvételi szerződéssel, de nem íratja a nevére a járművet, hogy elkerülje az átírási illeték és egyéb költségek megfizetését.
  
  Ezt követően a kereskedő egy új, üres adásvételi szerződést ad a végső vevőnek, amelyen az eredeti tulajdonos szerepel eladóként. A vevő ezt a szerződést tölti ki a saját adataival, mintha közvetlenül az eredeti tulajdonostól vásárolt volna.
  
  Ez a gyakorlat jogszabályellenes, és számos veszélyt hordoz magában minden érintett fél számára.

Tudnivalók és kockázatok

A köztes adásvételi szerződések, különösen a láncszerződések, komoly kockázatokat rejtenek. Fontos, hogy a vevő tisztában legyen ezekkel, mielőtt ilyen ügyletbe bonyolódik.

A vevő által viselt kockázatok:

• jogbizonytalanság: a láncszerződés esetén a vevő egy olyan személytől vásárol, aki jogilag nem tulajdonosa a járműnek (a kereskedő), miközben a szerződésen egy másik személy (az eredeti tulajdonos) szerepel. Ez a tulajdonszerzés érvénytelenségét vonhatja maga után.
• szavatossági és jótállási igények érvényesíthetetlensége: ha a járművel később rejtett hiba merül fel, a vevő nehéz helyzetbe kerül. A kereskedő hivatkozhat arra, hogy ő csak közvetítő volt, az eredeti tulajdonos pedig gyakran elérhetetlen, vagy elzárkózik a felelősségvállalás elől.
• okmányirodai problémák: az okmányirodai átírás során kiderülhet a láncszerződés ténye, ami az eljárás leállításához és akár hatósági eljáráshoz is vezethet. Az átíráshoz be kell mutatni a teljes szerződéses láncolatot, aminek hiánya meghiúsítja a tulajdonjog bejegyzését.
• büntetőjogi következmények: Súlyosabb esetekben, ha a láncszerződés adóelkerülési vagy egyéb csalási szándékkal jön létre, a vevő is gyanúba keveredhet.

Az eredeti eladó által viselt kockázatok:

• felelősség a vevővel szemben: bár az eladó már megkapta a vételárat a kereskedőtől, a láncszerződéses konstrukcióban továbbra is ő marad a jogi eladó a végső vevő szemében. Ez azt jelenti, hogy a vevő szavatossági igényével közvetlenül hozzá fordulhat.
• közlekedési bírságok és káresemények: Amíg a jármű nincs átírva a végső vevő nevére, addig az eredeti tulajdonos felelőssége áll fenn a gépjárművel elkövetett szabálysértésekért és az okozott károkért (pl. parkolási bírság, gyorshajtás, biztosítás nélküli károkozás).

A köztes adásvétel jogszabályi háttere

A gépjármű adásvételre a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) adásvételre vonatkozó általános szabályai az irányadók. A gépjármű átírásának közigazgatási eljárási rendjét pedig a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozza.

Ezek a jogszabályok egyértelműen előírják a tulajdonosváltozás bejelentésének kötelezettségét és a bejelentéshez szükséges okiratok körét.

Hogyan kerülhetők el, illetve minimalizálhatók a kockázatok?

1. ragaszkodjunk a bizományosi szerződéshez: amennyiben kereskedőtől vásárolunk, győződjünk meg róla, hogy bizományosi értékesítésről van szó, és az adásvételi szerződésen az eredeti tulajdonos szerepel eladóként.
2. ellenőrizzük a dokumentumokat: alaposan vizsgáljuk meg a gépjármű törzskönyvét és forgalmi engedélyét. Az abban szereplő tulajdonosnak kell lennie az eladónak abban a szerződésben, amit mi aláírtunk.
3. kérjük el az összes szerződést: ragaszkodjunk hozzá, hogy a teljes tulajdonosi láncolatot igazoló összes adásvételi szerződés eredeti példányát megkapjuk.
4. kommunikáljunk az eredeti tulajdonossal: ha lehetséges, vegyük fel a kapcsolatot a forgalmiban szereplő tulajdonossal, hogy megerősítse az eladás tényét és körülményeit.
5. legyen gyanakvók: ha a kereskedő "nyitott adásvételivel" vagy "biankó szerződéssel" próbálja eladni a járművet, azonnal álljunk el a vásárlástól.
6. kérjünk szakértői segítséget: ha bizonytalanok vagyunk a helyzet jogi megítélésében, vonjunk be az ügyletbe egy független szakértőt vagy jogászt.

A fentiekből látszik, hogy a köztes adásvételi szerződés intézménye, különösen annak láncszerződéses formája, komoly jogi és anyagi kockázatokat hordoz a gyanútlan vevő számára.

A biztonságos gépjárművásárlás alapja a körültekintő tájékozódás, a jogilag tiszta konstrukciók előnyben részesítése és a hivatalos eljárások maradéktalan betartása.

Mindig ragaszkodjunk a transzparens ügymenethez, és ne dőljünk be a gyorsabb vagy olcsóbbnak tűnő, de jogilag aggályos megoldásoknak.