Kötelező biztosítás párhuzamos üzemeltetés esetén

A gépjármű párhuzamos üzemeltetés azt jelenti, hogy ugyanannak az üzembentartónak több, azonos kategóriájú gépjárműve van, azaz egy adott gépjárművet több különböző jogalany, például cég, magánszemély vagy más szervezet, egyszerre használ, de eltérő célokra, vagy különböző szerepkörben.

Ez a helyzet leggyakrabban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) kapcsán merül fel, és befolyásolja a biztosítási díjakat.

Példák a gyakorlatban:

• több autó egy néven: ha egy személynek két vagy több autója van, és mindegyiknek ő az üzembentartója, akkor párhuzamos üzemeltetésről beszélünk. Ugyanez vonatkozik más járműkategóriákra is, például ha valakinek két motorja van.
• ideiglenes párhuzamosság: akkor is fennállhat a párhuzamos üzemeltetés, ha valaki vásárol egy új autót, de a régit még nem adta el, vagy ha ideiglenesen bérel egy autót a sajátja mellett.
• flottakezelő és bérlő kapcsolata: egy flottakezelő cég a jármű tulajdonosa, de az autót egy másik vállalkozás vagy magánszemély bérli és használja.
• cég és alkalmazott használata: egy gépjármű céges tulajdonban van, de azt az alkalmazott magáncélra is használhatja, miközben a cég hivatalos üzemben tartó marad.
• lízingelt járművek: a lízingcég a tulajdonos, az ügyfél az üzemben tartó, de az autót egy harmadik személy vagy szervezet használja.

A párhuzamos üzemeltetés során fontos, hogy a jogi felelősségek és kötelezettségek (pl. biztosítás, karbantartás, bírságok kezelése) egyértelműen tisztázva legyenek a felek között, mivel a gépjármű forgalmi engedélyében általában az üzemben tartót tüntetik fel, aki a jármű üzemeltetéséért jogilag felel.

Minden párhuzamosan üzemeltetett járműre külön KGFB-t kell kötni.

A biztosítás megkötésekor jelezni kell a biztosítónak a párhuzamos üzemeltetést, mert ez befolyásolja a díjkalkulációt - a központi nyilvántartásból a biztosítók egyébként is látják, ha valaki párhuzamosan üzemeltet járműveket, ezért érdemes transzparensen eljárni.

Bonus-malus besorolás párhuzamos üzemeltetés esetén

A gépjármű bonus-malus besorolásának szempontjából a párhuzamos üzemeltetés érdekes  helyzetet teremthet, mivel a bonus-malus rendszer alapvetően az üzemben tartó személyéhez (vagy szervezetéhez) kötődik, nem pedig magához a járműhöz.

A bonus-malus rendszer célja az üzemben tartó kockázati szintjének értékelése a kártörténete alapján. A rendszer célja az üzemben tartó kockázati szintjének értékelése a kártörténete alapján. 

Az elért bónusz fokozatot nem lehet egyszerűen átvinni az egyik járműről a másikra. Ha új járművet vásárolunk  a meglévő mellé, az új jármű jellemzően A00-ás, alap besorolással indul, függetlenül attól, hogy a másik járművünk már magas bónusz fokozatban van, így például ezért a második járműre kötött biztosítási díj magasabb lehet.

A bonus-malus rendszer főbb vonatkozásai a párhuzamos üzemeltetés kapcsán az alábbiak: 

• károkozás hatása a besorolásra: ha a járművel káreseményt okoznak, a bonus-malus besorolást az üzemben tartó veszti el, függetlenül attól, hogy ki használta ténylegesen a járművet - ez akkor  lehet problémás, ha a tényleges használó (pl. bérlő vagy alkalmazott) hibájából következik be a kár, mivel a következményeket az üzemben tartó „viseli” a biztosítónál.
• flottaüzemeltetés esetén: flottakezelők esetében gyakran speciális biztosítási konstrukciókat alkalmaznak, amelyek nem egyedi bonus-malus rendszer alapján működnek, hanem általánosított kockázati értékelés szerint. Itt a káresemények hatása a teljes flotta biztosítási díjára gyakorol hatást, nem egyéni besorolásra.
• lízingelt járművek: lízing esetén az üzemben tartó jellemzően a lízingbe vevő, így a bonus-malus besorolás az ő nevéhez kötődik, még akkor is, ha a járművet más (például egy alkalmazott vagy alvállalkozó) használja.

A fentiekből látszik, hogy a párhuzamos üzemeltetés bonyolíthatja a bonus-malus rendszer működését, különösen, ha a tényleges használó nem azonos az üzemben tartóval. A felelősségek egyértelmű tisztázása és a biztosítási szerződések alapos átvizsgálása segít minimalizálni a kockázatokat. A legfontosabb szempontok, amelyekre érdemes odafigyelni: 

• szerződéses szabályozás: a párhuzamos üzemeltetésben részt vevő feleknek célszerű előre megállapodni arról, hogy káresemény esetén ki vállalja a felelősséget a biztosítási besorolás romlásáért.
• használat ellenőrzése: az üzemben tartónak érdekében állhat a jármű használatának nyomon követése, hogy elkerülje a felesleges károkozásokat.
• flottakezelőkkel való egyeztetés: ha egy vállalkozás flottát használ, érdemes tisztázni a biztosítási feltételeket és a károkozás esetére vonatkozó díjemelési szabályokat.

Gyakran feltett kérdések a gépjárművel párhuzamos üzemeltetésével kapcsolatban

Mi az a gépjármű párhuzamos üzemeltetés?

Azt jelenti, hogy ugyanannak a személynek (üzembentartónak) egynél több, azonos kategóriájú gépjárműve van a nevén.

Hogyan befolyásolja a bonus-malus rendszer a párhuzamos üzemeltetést?

Általában minden új jármű "nulláról" (A00 kategóriából) indul a bonus-malus rendszerben, még akkor is, ha a meglévő autód már magas bónusz fokozatban van. A bónusz nem vihető át automatikusan másik járműre.

Kell-e külön KGFB-t kötni minden egyes párhuzamosan üzemeltetett járműre?

Igen, minden egyes járműre külön kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (KGFB) kell kötni.

Mikor minősül valaki párhuzamos üzemeltetőnek?

Akkor, ha egyidejűleg két vagy több járműnek ő az üzembentartója, például ha vesz egy új autót, de a régit még nem adta el, vagy több motorkerékpárja van.

Be kell jelenteni a biztosítónak a párhuzamos üzemeltetést?

Igen, mindenképpen jelezni kell a biztosítónak, mivel ez befolyásolja a díjkalkulációt és a biztosítási feltételeket. A biztosítók a központi nyilvántartásból amúgy is látják ezt az információt.