A műszaki és gazdasági totálkár

A gazdasági totálkár azt jelenti, hogy az autó javítási költségei, beleértve az alkatrészek árát és a munkadíjat, meghaladják az autó kárkori forgalmi értékének egy bizonyos százalékát, vagy magasabbak, mint a jármű maradványértékével csökkentett káridőponti értéke.

Fontos tudni, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az autó műszakilag nem javítható, csupán azt, hogy a javítás nem éri meg anyagilag.

Mi a különbség a műszaki totálkár és a gazdasági totálkár között?

A műszaki totálkár az az az eset, amikor az autó annyira súlyosan megsérül, hogy műszakilag javíthatatlan, vagy a javítás olyan mértékű beavatkozást igényelne, ami a jármű eredeti biztonsági vagy szerkezeti tulajdonságait már nem tudná helyreállítani. Ilyenkor az autó már nem alkalmas a biztonságos közlekedésre.

Ezzel szemben a gazdasági totálkár arról szól, hogy a javítás gazdaságilag nem racionális. Lehet, hogy az autó műszakilag javítható lenne, de a költségek olyan magasak, hogy a biztosító inkább kifizeti a kárkori értéket.

Hogyan állapítja meg a biztosító a gazdasági totálkárt?

A biztosító a kárbejelentést követően kárszakértőt küld ki, aki felméri a sérüléseket. A szakértő az alábbiakat veszi figyelembe:

• a javítás becsült költségeit: ez magában foglalja az alkatrészek árát, a javítási munkadíjat és egyéb felmerülő költségeket (pl. fényezés, diagnosztika).
• az autó kárkori forgalmi értékét: ezt befolyásolja az autó típusa, életkora, futott kilométer, állapota, felszereltsége és a piaci árak. A biztosítók gyakran adatbázisokat használnak a hasonló autók piaci értékének meghatározásához.
• a maradványértéket: ez az autó roncs állapotban lévő értéke, amit még el lehet adni.

A gazdasági totálkár általában akkor állapítható meg, ha a javítási költség eléri a kárkori forgalmi érték 70-80%-át. Ez a százalék biztosítónként és biztosítási szerződésenként eltérhet, ezért mindig érdemes ellenőrizni a saját szerződését.

Mit tehetek, ha nem értek egyet a biztosító által meghatározott kártérítési összeggel?

Ha úgy érezzük, hogy a biztosító által ajánlott kártérítési összeg alacsony, több lehetőségünk is van:

• kérjünk részletes indoklást: kérjük meg a biztosítót, hogy részletesen mutassa be, hogyan számolták ki a kártérítési összeget, és mi alapján határozták meg az autó kárkori értékét.
• szerezzünk be független szakértői véleményt: kérjünk fel egy független autószakértőt, hogy végezze el a kárfelmérést és értékelje az autó kárkori forgalmi értékét. Ennek díja bennünk terhel ugyan, de segíthet a biztosítóval való egyeztetésben.
• készítsünk ellenajánlatot: a független szakértői vélemény birtokában tegyünk ellenajánlatot a biztosítónak.
• békéltető testülethez fordulás: aa a biztosítóval nem sikerül megegyeznünk, fordulhatunk a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testületéhez. Ez egy ingyenes eljárás, amelynek célja a fogyasztók és pénzügyi szolgáltatók közötti viták rendezése.
• peres eljárás: végső esetben, ha minden más próbálkozás kudarcot vall, peres eljárást indíthatunk a biztosító ellen. Ez azonban hosszadalmas és költséges folyamat lehet.

A biztosító nem tarthatja meg az autót gazdasági totálkár esetén. Mi vagyunk tulajdonosai még a roncsnak is, és nekünk kell gondoskodnunk annak elszállításáról és értékesítéséről. A biztosító a kártérítési összeg kifizetésekor a roncsértéket levonja az autó kárkori értékéből, tehát a kifizetett összeg már a roncsértékkel csökkentett érték.

Milyen dokumentumokra van szükség a kárügyintézéshez?

Az alábbi dokumentumokra lesz szükségünk:

• forgalmi engedély
• törzskönyv (amennyiben van)
• személyazonosító igazolvány és lakcímkártya
• vezetői engedély
• adásvételi szerződés (ha az autó frissen vásárolt)
• biztosítási kötvény
• baleseti bejelentő lap (kék-sárga) vagy rendőrségi jegyzőkönyv (ha rendőri intézkedés történt)
• bankszámlaszám a kártérítés utalásához.

Totálkáros autó maradványértékének meghatározása, elszállítása, eladása ill. újbóli forgalomba helyezése

A maradványérték az autó roncsállapotban lévő, még értékesíthető részeinek értéke. Ezt az értéket az alábbi tételek befolyásolják: 

• a sérülések mértéke és jellege: mennyire sérült az autó, vannak-e még használható alkatrészek?
• piaci kereslet a roncsra: vannak-e érdeklődők a roncsra, pl. bontók, autófelvásárlók?
• a jármű típusa és kora: egyes típusok roncsai iránt nagyobb a kereslet az alkatrészek miatt.

A biztosító gyakran ajánl roncsfelvásárló cégeket, vagy licitálási rendszereket használ a legmagasabb maradványérték megtalálására.

Ne felejtsük: egy gazdasági totálkáros autót általában nem érdemes megjavíttatni. Még ha műszakilag javítható is lenne, a javítási költség valószínűleg meghaladja az autó értékét.

Ezen felül a javítás után az autó értéke is alacsonyabb lesz, mint egy balesetmentes autóé, és az esetleges rejtett hibák is felmerülhetnek később. Ha mégis a javítás mellett döntünk, a biztosító csak a kárkori érték és a maradványérték különbségét fizeti ki nekünk.

A totálkáros autó eladására, illetve elszállítására az alábbi lehetőségeink vannak: 

• roncsfelvásárló cégek: számos cég specializálódott roncsautók felvásárlására; ezen opció esetén érdemes több helyről is árajánlatot kérni.
• bontók: a bontók is felvásárolhatják az autót alkatrészekre.
• online hirdetési oldalak: hirdethetjük az autót „totálkáros” vagy „alkatrésznek” megjelöléssel.
• biztosító által ajánlott felvásárló: néha a biztosító is tud ajánlani partnercégét.

A roncsautó elszállítása legtöbbször a felvásárló cég feladata, de erről mindig egyeztetni kell velük.

A totálkáros autót csak rendkívül körültekintően és szigorú feltételek mellett lehet újra forgalomba helyezni. Ha egy gazdasági totálkáros autót megjavíttatunk, és újra forgalomba szeretnénk helyezni, az alábbiakra lesz szükségünk

• szakértői szemle: egy műszaki szakértőnek igazolnia kell, hogy az autó a javítás után alkalmas a biztonságos közlekedésre.
• műszaki vizsga: az autónak sikeresen át kell mennie egy teljes körű műszaki vizsgán.
• eredetiségvizsgálat: új eredetiségvizsgálatot kell végeztetni.
• okmányirodai ügyintézés: a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet újra ki kell állíttatni.

Ez egy hosszú és költséges folyamat, és nem garantálja, hogy az autó a javítás után ugyanolyan biztonságos és megbízható lesz, mint előtte.

Milyen jogszabályok vonatkoznak a gazdasági totálkárra Magyarországon?

A gazdasági totálkárra vonatkozó jogszabályok elsősorban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a biztosítási jogszabályok tartalmazzák. A biztosítási szerződés az, ami a leginkább irányadó az egyes esetekben. Fontos tudni, hogy a biztosítók belső szabályzatai is befolyásolják a kárrendezést, de ezek nem léphetnek át a jogszabályi kereteken.

Ha az autó gazdasági totálkárosnak minősül, és a biztosító kifizeti a kártérítést, a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet általában le kell adni a hatóságoknak (okmányiroda). Ez azért szükséges, mert az autó kikerül a forgalomból, és nem lehet vele közlekedni. Ha eladjuk a roncsot, az új tulajdonosnak kell gondoskodnia az okmányok rendezéséről, amennyiben újra forgalomba szeretné helyezni.

A tulajdonosnak az alábbi kötelezettségei vannak a totálkáros autóval kapcsolaban: 

• elszállítás: gondoskodnunk kell a roncsautó baleset helyszínéről való elszállításáról
• értékesítés vagy leadás: dönthet az autó értékesítése mellett (roncsfelvásárlóknak, bontóknak), vagy leadhatjuk egy regisztrált autóbontóba (ez esetben nekünk kell fizetnünk a leadásért).
• kivonás a forgalomból: ha az autó roncsautóként kerül értékesítésre, az okmányirodában gondoskodni kell a forgalomból való kivonásról.

Biztosítási díj alakulása totálkár esetén, bónusz-málusz besorolás változása

Egy totálkáros baleset, különösen, ha mi voltunk a hibás felek, nagymértékben befolyásolhatja a biztosítási díját. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) esetében a bónusz-málusz rendszer a balesetek számát figyelembe véve emeli vagy csökkenti a díjat. Ha kárigényt nyújtunk be, és mi voltunk a károkozók, akkor általában visszacsúszunk a bónusz besorolásban, ami magasabb díjat eredményez a következő biztosítási évben. Casco biztosítás esetén a díj szintén emelkedhet.

Ha a balesetben mi voltunk a hibásak, és a biztosító kifizeti a kártérítést a károsultnak (KGFB esetén), vagy nekünk (Casco esetén), akkor a következő biztosítási évben valószínűleg visszakerülünk egy alacsonyabb bónusz osztályba, ami drágább biztosítási díjat jelent. Ha a balesetben nem mi voltunk a hibásak, akkor a bónusz-málusz besorolása nem romlik.

Mi történik, ha hitel vagy lízing van az autómon?

Ha az autó hitellel vagy lízinggel terhelt, a helyzet bonyolultabbá válik. A biztosító által kifizetett kártérítési összeget közvetlenül a banknak vagy lízingcégnek fogja utalni, mivel ők a tulajdonosok vagy a zálogjogosultak. A kártérítési összegből először a fennálló tartozást egyenlítik ki.

Ha marad pénz, az bennünket illet meg, ha kevesebb, akkor a különbözetet nekünk kell kifizetnünk a banknak/lízingcégnek. Fontos, hogy ilyen esetben azonnal vegyük fel a kapcsolatot a finanszírozóval, és tájékoztassuk őket a balesetről.