Kötelező biztosítás jogszabályok

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást 2010. január 1-től a 2009. évi LXII. törvény szabályozza. A törvény mellett van két rendelet, a pénzügyminiszter 20/2009. PM rendelete a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál 2011-től alkalmazandó gépjármű-kategóriákról, valamint 2011. június 15-től a nemzetgazdasági miniszter 21/2011. NGM rendelete a bonus/malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól.

2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

A pénzügyminiszter 20/2009. (X. 9.) PM rendelete a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál 2011-től alkalmazandó gépjármű-kategóriákról

A nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI.10.) NGM rendelete a bonus malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól.

2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról

2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről

2012. évi CII. törvény a biztosítási adóról

2015. évi CXLVII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról

34/2009. (XII. 22.) PM rendelet a magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról

A 2013. január 1-től életbe lépett lényegi változások a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében:

A díjhirdetés

A biztosítók számára megnyílt a lehetőség arra, hogy év közben bármikor díjat hirdessenek. A 2012. december 31-ig hatályban lévő jogszabályi kötelezettség szerint az évi egyszeri tarifahirdetésnek a biztosító saját weboldalán, valamint két országos napilapban kellett megjelennie. Az évközi díjtarifák a meghirdetés napjától számított 60. nap után, egy előre meghatározott napon lépnek hatályba, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján, saját honlapjukon, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) honlapján.
A szabályozás értelmében a biztosítók évente többször is hirdethetnek díjat, azonban egy adott napra vonatkozóan csak egy díjtarifa lehet érvényben.

Fedezetlenségi díj hirdetése

A fedezetlenségi díj meghirdetésére változatlanul csak egy évben egyszer kerülhet sor, azonban változtak a díjhirdetés további feltételei. A Kártalanítási Számla kezelője (MABISZ) a fedezetlenségi díj tarifáját legkésőbb a naptári év végét megelőző 45. napig a PSZÁF honlapján hirdeti meg, valamint a MABISZ honlapján is közzéteszi. A fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell megfizetni, amíg az üzemben tartó, ennek hiányában a tulajdonos nem rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.

A szerződéskötés

A 2013. január 1-től életbe lépett szabályozások értelmében a biztosítók által meghirdetett díjtarifa a meghirdetés napjától számított 60. napot követően előre meghatározott napon lép hatályba. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés pedig csak a biztosítási időszak kezdő napján
hatályos díjtarifa szerint köthető meg.
A biztosítási időszak a korábbiaktól eltérően nem naptári évhez kötődik, hanem a szerződésben meghatározott kockázatviselés kezdetétől számított egy évre szól. A megkötött szerződésre az a díjtarifa lesz érvényes, amely a biztosítási időszak kezdő napján érvényben van, és a következő évfordulóig ez a tarifa vonatkozik a szerződőre.
A biztosító a biztosítási ajánlatot a hozzá történő beérkezéstől számított 15 napon belül utasíthatja el, vagy tehet javaslatot az ajánlat módosítására, és ezen időtartamon belül köteles értesíteni a szerződőt. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét 60 nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, az így megkötött szerződés érvénytelen.


Közlési kötelezettség

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésekor a szerződőt közlési kötelezettség terheli, amely a valóságnak megfelelő adatszolgáltatást jelenti. A szerződő valamennyi lényeges körülményt köteles közölni a biztosítóval, különösen az új biztosítási időszak kezdő napját, továbbá biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát, valamint a kártörténeti rendszer azonosító számot is. A kártörténeti rendszer azonosító számot a szerződés megszűnéséről szóló értesítőn, valamint a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 50. napig elküldött, a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra vonatkozó várható díjról szóló értesítőn köteles feltüntetni.


A díj módosítása

A szerződés díjának módosítása:
Amennyiben a szerződő a szerződés megkötésekor nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt, és emiatt a szerződés díja a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól eltér, akkor a szerződés díját a kockázatviselés kezdetétől számított 60 napon belül a biztosító utólag módosíthat a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal.

Ha a szerződő az ajánlaton nem a valóságnak megfelelően tünteti fel bonus-malus besorolását, a biztosító a kártörténeti nyilvántartásból lekérdezett adatok ismeretében a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül, a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal állapítja meg a szerződés végleges besorolását és a szerződőt értesíti a besorolás szerinti díjról.

Az ajánlattól eltérő díj

Amennyiben a szerződő az ajánlatot nem a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelően nyújtja be a biztosítónak, a biztosító az ajánlatot a beérkezéstől számított 15 napon belül az elutasítás indokának feltüntetése mellett elutasíthatja vagy javaslatot tehet az ajánlat módosítására.


Díjfizetés

Díjnemfizetéssel megszűnt szerződés újrakötése esetén a szerződő köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat és a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a 60 napos türelmi időre járó díjat.

A vonatkozó törvénynek megfelelően, ha az üzemben tartó díjnemfizetése miatt a szerződés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszűnik, a fedezetlen időszakra az üzemben tartó utólag fedezetlenségi díjat köteles fizetni. A baleseti adót a fedezetlenség időtartamára is meg kell fizetni, de ilyenkor a „normál” biztosítási díjnál jóval magasabb fedezetlenségi díj után kell leróni az adót is.

Az adót a díj befizetésének elmaradása utáni – az esedékesség napjától számított 60 napig tartó – a szerződés megszűnése előtti türelmi időre is be kell szednie a biztosítónak. Fontos, hogy ilyen esetben az adó alapja szintén a fedezetlenségi díj lesz; annak ellenére, hogy egyébként a türelmi időre az üzemben tartó az elmaradt biztosítási díj megfizetésével tartozik a biztosítónak!

Frissítés dátuma: 2017.01.01.

Kérdése van?
Vagy nézze meg mások kérdéseit, és takarítson meg ezreket!
Kiszámolom kötelezőm díját
2017-06-27
A Pannónia Általános Biztosító lakásbiztosítási, társasház-biztosítási és kgfb állományát az Aegonra ruházza át A Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyezte, hogy a Pannónia Általános Biztosító Zrt. a lakásbiztos [...]
2017-05-04
Fél milliárdba fáj a biztosítóknak az áprilisi hó A múlt heti télies időjárás miatt hétfő reggelig közel 4.000 lakossági ingatlanban jelentettek károk [...]
Tovább a hírekre
Elérhetőségek
Telefonszám: 06 1 800 0008
Fax: 06 1 510 0154
Levelezési cím: 6801 Hódmezővásárhely, Pf. 154.
Rólunk
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, lakásbiztosítás, CASCO, utasbiztosításbiztosítás? Jó helyen jár, a Biztosítók.hu Alkusz Kft már hét éve kínálja az Ön igényeinek megfelelő biztosításokat. Válasszon minket a kedvezőbb díjakért, jobb szolgáltatásért, és rugalmasabb szerződés kezelésért!