Szeptember 20: A biztosítás világnapja

Osztrák biztosítók kezdeményezésének eredményeként szeptember 20. minden évben a biztosítás világnapja.

Az újkori biztosítások története alig 200 évre tekint vissza, azonban ha azt vesszük figyelembe, hogy a közösségek mikor hozták létre a közös kárviselését, akkor a biztosítás története csaknem olyan régi, mint az emberi társadalom.

A biztosítások kialakulásának története

Az ősközösségben az emberek általában nem tudtak még többet termelni annál, mint amire szükségük volt, így nem volt felhalmozott vagyon, ami miatt a biztosítás szükségeltetett volna.

A rabszolgatartó társadalmakban már kialakult a magántulajdon, amit intézményesen is védeni kellett. A harmadik évezredben ezért a kereskedők megegyeztek, hogy a karavánjaik kifosztása esetén a keletkezett károkat közösen viselik.

A 14. századtól kezdve már létrejöttek a szállítmánybiztosító vállalkozások, az első biztosítási kötvényt pedig 1347-ban Genovában állították ki.

A 17. században a biztosítási kereskedők szervezetté tömörültek, amely szervezet a Loyds néven működött. A Loyds napjainkban is az egyik legtekintélyesebb biztosítási vállalkozási szervezetnek számít.

A 18. században a nagy számok törvényének felismerésével kialakult az első kárvalószínűség számítás, egyszóval a mai modern biztosítás. A 19. század utolsó negyedében nagy nemzetközi biztosító monopóliumok és konszernek alakultak ki.

1993-ban az osztrák biztosítók kezdeményezték a szeptember 20-ai biztosítási világnap megtartását, hogy felhívják a figyelmet a biztosítások fontosságára és makrogazdasági szinten is pozitív szerepére.

Nemzetközileg június 28-ára tehető a biztosítási tudatosság világnapja. Ezt a napot azzal a céllal hozták létre, hogy az emberek új biztosítási lehetőségekről informálódjanak, illetve vizsgálják át a már meglévő biztosításaikat. A biztosítások számos bizonytalan pillanatban nyújthatnak védelmet és szinte minden élethelyzetben a segítségünkre lehetnek.

A biztosítások megjelenése hazánkban

A magyar biztosítás első nyomait már a 14. század elején megtaláljuk bizonyos céhek pénztári szabályzatában. A tagok részére a felhalmozott pénzalapból árvasági, temetkezési, öregségi, betegségi, özvegyi segélyt nyújtottak.

A 18. század közepén már biztosításszerű tömörülések alakultak, jobbára segélypénztárak és segélyegyletek formájában. Hazánkban elsőként két osztrák biztosító intézet kezdte meg működését, melyek csak egy-egy szűkebb biztosítási szükséglet kielégítésére vállalkoztak.

A magyar biztosításügy történetében jelentős fordulópontot jelentett az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (EMABIT) megalapítása 1857-ben. Az alapítók között olyan nevek szerepeltek, mint Deák Ferenc, Apponyi György, Eötvös József, Űrményi József és Lévay Henrik.

A 20. század első felére Magyarország a kontinens biztosítási piacának egyik legdinamikusabban fejlődő területe lett, megjelentek a világ és Európa tekintélyes biztosítási vállalatai, és lendületet kapott a hazai cégalapítás is.

Az államosítás kapcsán 1949-re alakult ki a magyar biztosítás állami monopóliuma, amely 1986-ig tartott. 1988-ban létrejött az Atlasz és a Garancia Biztosító. A második hullámban megalakultak az első külföldi tulajdonú biztosítók, a magyarországi biztosítási támogatás jellege, illetve újraelosztó szerepe pedig megszűnt.

1990. november 14-én nyolc biztosítótársaság megalapította a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ). Jelenleg is több mint 20 tagja van.

 

 

Mi a helyzet jelenleg a magyar biztosítási piacon?

A Magyar Nemzeti Bank 2020. első negyedéves jelentése kedvező számokat mutat. A teljes biztosítási piac díjbevétele 336 milliárd forintra nőtt, ami 6,3%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az életbiztosítások díjbevétele 3,0%-os növekedést mutatott, a nem-életbiztosítások díjbevétele pedig 200 milliárd forinttal (8,6%) múlta felül az egy évvel korábbit.

A biztosítóintézetek teljes szerződés állományában 2,5%-os növekedés tapasztalható az egy évvel korábbihoz képest, mely közel 356 ezer új szerződést jelent.

A koronavírus-járvány nagy horderejű változásokat hozott a magyar biztosítók működésében. A vírus miatti bezárkózás megdöntötte azt a paradigmát, miszerint lehetetlen digitálisan biztosításokat kötni.

Az ügyfeleknek kényelmesebb és gyorsabb az otthoni szerződéskötés, a biztosítók embereinek pedig nem kell utazniuk ahhoz, hogy ügyfeleikkel találkozzanak.

A váltásnak köszönhetően a vírus hatására sem esett vissza jelentősen az értékesítés, sőt, új életbiztosítások kötésével 10 éve nem látott nettó értékesítést mutatnak a friss számok a piacon.

Frissítés dátuma: 2020.09.20.
Ossza meg, ha tetszett