Gépjármű vagyonszerzési illeték

Vásárlás, öröklés, ajándékozás: ha ezen módok valamelyikén jutunk autóhoz, akkor többféle befizetnivaló is vár ránk, melynek nem elhanyagolható része az autó vagyonszerzési illetéke.

Az illeték összege jónéhány tényezőtől függ, amelyeket nem könnyű hatékonyan áttekinteni. 

Milyen gépjárművekre kötelező vagyonszerzési illetéket fizetni?

Az illetéktörvény szerint valamennyi gépjármű és pótkocsi után vagyonszerzési illetéket (azaz visszterhes vagyonátruházási illetéket) köteles az új tulajdonos fizetni.

Ebbe beletartoznak a személygépjárművek, motorkerékpárok, utánfutók és lakókocsik is - kivételt képeznek ez alól a segédmotoros kerékpárok, a mezőgazdasági vontatók, az önjáró vagy vontatott munkagépek, valamint a lassú járművek (amelyek önerőből nem képesek 25 km/h-nál nagyobb sebesség elérésére), mivel ezek nem tekinthetők gépjárműnek.

Vagyonszerzési illetékkötelesség, kedvezmények, kivételek

A gépjármű vagyonszerzési illetéket törvény szerint a jármű vagy pótkocsi öröklése, ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházása, azaz adásvétele esetén kell fizetni.

A haszonélvezet, a használat, valamint az üzembentartói jog megvásárlása is illetékköteles, viszont ebben az esetben ssak a visszterhes vagyonátruházási illeték 25 százalékának megfelelő illetéket kell kifizetnünk.

Bizonyos esetekben illetékmentesség vagy kedvezmény vehető igénybe:

• illetékmentesség: ha az átruházás egyenesági rokonok, testvérek vagy házastársak között történik.
• zöld rendszámos járművek: tisztán elektromos autók esetében a vagyonszerzési illeték összege 0 Ft.
• üzembentartói jog megszerzése: ha csak az üzembentartói jog kerül átruházásra, az illeték a teljes összeg 25%-a

Az illetékszámítás alapja

2025-ben Magyarországon a gépjárművek tulajdonjogának megszerzése után fizetendő vagyonszerzési illeték (más néven visszterhes vagyonátruházási illeték) mértéke a jármű gyártási évétől számított kora és a hajtómotor teljesítménye (kilowattban) alapján sávosan kerül meghatározásra:

Előfordulhat, hogy valaki nem ismeri csak lóerőben a jármű teljesítményét, ilyenkor annyi a teendő, hogy a lóerőt el kell osztani 1,36-al, majd egész számra kerekíteni és ez szolgálhat a számítások alapjául. 

További költségek

• eredetiségvizsgálat: a jármű típusától és lökettérfogatától függően 17000–20000 Ft. 
• törzskönyv és forgalmi engedély: együttesen 12000 Ft (6000 Ft + 6000 Ft).
• kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB): az első díjrészlet megfizetése szükséges az átíráshoz 

Az autó átírása egy több lépéses folyamat, amelynek fő állomásai az adásvételi szerződés megkötése, az eredetiségvizsgálat, biztosítás kötése, okmányirodai ügyintézés, az illeték megfizetése és az új forgalmi engedély és törzskönyv kiállítása

Vagyonszerzési illeték befizetése, hogyan és mikor?

Az illeték befizetése feltétele a gépjármű átírásának. Erre összesen nyolc napunk van, így az adásvétel aláírását követően a legfontosabb dolgunk, hogy az illeték összegét lerendezzük.

Erre lehetőségünk van személyesen, az adott járási hivatalban, készpénzzel, illetve ha elérhető, akkor bankkártyával, valamint csekken a NAV Gépjármű vagyonszerzési illeték bevételi számlára.

A befizetést követően a járási hivatal bizonylatot állít ki a befizetett összegről; a bizonylat segítségével pedig már kezdeményezhető a gépjármű átírása. 

Gyakran ismételt kérdések

Mi a gépjármű vagyonszerzési illeték és mikor kell megfizetni?

A visszterhes vagyonátruházási illeték, ismertebb nevén vagyonszerzési illeték nem csak a járműveinket érinti: többek között lakásvásárlás, illetve vagyoni értékű jogok megszerzése (pl. üzembentartó váltás) esetén is meg kell fizetni. 

Hogyan számolható ki az autó átírási illetékének összege?

A gépjármű átírási illetéke nem egy fix összeg, annak mértéke függ a jármű korától és teljesítményétől: minél fiatalabb és nagyobb teljesítményű egy autó, annál magasabb lesz az illeték összege. A gépjárművek illetékét a kilowattban meghatározott teljesítmény és a gyártási évtől számított kor alapján számolják ki, pótkocsik esetén pedig az össztömeg számít: 2,5 tonna alatt egységesen 9 ezer, afelett pedig 23 ezer forintot kell fizetni. 

Ki fizeti az illetéket: az eladó vagy a vevő?

Az illetéket minden esetben a vagyonszerzőnek, tehát a vevőnek kell megfizetnie, így eladás esetén az eladó félnek nem kell ilyen költségekkel számolnia. 

Mi történik, ha üzembentartót váltunk, de a tulajdonos marad?

Üzembentartó változásának  esetben az  illetékként befizetnivaló csak a teljes összeg 25%-a.

Milyen esetben illetékmentes az autóvásárlás?

A gépjármű illetékmentes, ha az adott ügylet egyenesági rokonok (szülő, nagyszülő, dédszülő, gyermek, unoka, dédunoka), házastársak vagy bejegyzett élettársak között történt, vagy ha tisztán elektromos gépkocsik (5E környezetvédelmi osztály), a nulla emissziós gépjárművek (5Z környezetvédelmi osztály), valamint a tisztán elektromosan működtethető motorkerékpárok vásárlásáról beszélünk. 

Az illetékmentesség 2025-től nem vonatkozik a legalább 25 kilométeres elektromos hatótávolsággal rendelkező plug-in hibridekre (amelyek a 5P környezetvédelmi osztályba tartoznak) és a legalább 50 km elektromos hatótávolsággal rendelkező hibridekre (5N környezetvédelmi osztályú, ún növelt hatótávolságú járművek). 

Hogyan kell kiszámolni a gépjármű ajándékozási illetékét? 

Ha ingyenes vagyonátruházásról (ajándékozás) beszélünk, akkor egyenesági rokonság közötti ügyletnél nincs illetékfizetési kötelezettség. Ha nincs ilyen rokonsági kapcsolat, akkor a  vagyonszerzési illeték kétszeresének megfelelő ajándékozási illetéket kell fizetni, ami tulajdonjog és üzembentartói jog ajándékozására is vonatkozik. 

Hogyan kell kiszámolni a gépjármű öröklési illetékét?

Az öröklés illetékének mértéke gyakorlatilag megegyezik az ajándékozási illetékével, vagyis a a vagyonszerzési illeték kétszeresével kell számolni (egyenesági rokonság esetén fennáll az illetékmentesség). 

Milyen dokumentumokra van szükség az átíráshoz és illetékfizetéshez?

• adásvételi szerződés
• eredetiségvizsgálat igazolása
• KGFB szerződés
• régi és új okmányok (forgalmi, törzskönyv)
• személyazonosító okmányok

Mi történik akkor, ha nem íratjuk át időben az autót?

Késedelmi bírságot szabhat ki a hatóság, és nem lehet legálisan közlekedni a járművel.